Daganat, kutyamentés, Földünk védelme. Mire kapod fel a fejed?

Körkép a SZJA 1 százalékának felajánlásairól

Kezdem egy százalékszámmal: az adózók 38 százaléka tartotta fontosnak az 1+1 %-ról való rendelkezést 2017. évi SZJA adóbevallásakor.
Így kezdjük most ott, hogy adsz 1% esélyt ennek a cikknek, és kávéd kortyolgatása közben, elolvasod a bennem felmerülő kérdéseket:

Kíváncsi voltam, mely témák, ügyek mozgatnak meg minket. Mennyire vesztettük el a bizalmat az elmúlt évek civil botrányai miatt, élünk-e a jogainkkal? Hiszünk-e abban, hogy mi is változtathatunk társadalmi konfliktusainkon? És azok, akik hisznek benne, mely témákat preferálják? A válaszokért elemzésbe kezdtem, hiszen kikerülhetetlenül közeledik az adóbevallási időszak. Személy szerint halálra untat minden, ami adókérdés, de ez csak technikailag adóügy. Ez ennél több! Társadalmi lehetőség, civil jog, hogy úgy érezzük, tehetünk mi is a hazai szociális ügyekért, minimum egyszer egy évben.

Nehéz feladatnak tűnik a cikk témáját sokak számára érdekesen megírni, hiszen az adó az egyik legszárazabb témák egyike. A cikk nem könyvelői vagy adószakértői írás, hanem egy kis körkép magunkról, magyarokról a felajánlott 1+1 % tükrében. (adatforrás: nav.gov.hu)

Egy kis fogalommagyarázat: a személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget biztosít a magánszemélyeknek, hogy a befizetett adójuk 1+1 százalékának felhasználásáról rendelkezzenek, támogatva ezzel társadalmunkat érintő ügyeket. 1 % felajánlható non profit szervezeteknek (egyesületek, alapítványok, és közalapítványok tartoznak ide). További +1 százalék egyházaknak (vagy az Egyházi Törvény által elismert egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek feltéve, ha az adóhatóság technikai számmal látta el.)

Amennyiben az adófizető úgy dönt, hogy nem rendelkezik az adója 1+1 százalékáról, abban az esetben adóforintja az ÁLLAMI KASSZÁT DUZZASZTJA, nem kerül vissza az emberek pénztárcájába! Tehát, ha élhetünk a választás jogával, akkor miért nem tesszük? És nem tesszük, ezt mutatják a számok (elemzésem az alapítványok számára felajánlható százalékot vizsgálja):

4,7 millió adózó közül mindössze 1,8 millió fő átlagosan 4600 Forintjáért küzdött a 27 ezer civil szervezet. Mindez 2333 településen működő szervezet között szétosztott 8,2 milliárd Ft.

Pest megye után, Hajdú-Bihar, B-A-Z és Bács- Kiskun megyeiek tartották legfontosabbnak a non profit szektor támogatását, és ezáltal segítették a számukra fontos témát felkaroló civil szervezetek életben tartását.
Ezek szerint 62 százaléka az adózó lakosságnak szívesen adja a központi költségvetésnek pénzét. Ha a fenti átlag adóforintokat nézzük, akkor ez 13 milliárd Forint bennragadása az államkasszába.

Hazánkban minimum 2,9 millió embert nem mozgatnak meg a társadalmi ügyek.

Szimplán lusták vagyunk, vagy érzéketlenek? Változtatni kell! 
Legtöbb esetben ezek a felajánlások mentőövek a non profit szervezeteknek, hiszen kevés anyagi forrásból igyekeznek céljaikat megvalósítani, az apparátust fenntartani, és munkájukkal támogatni a szociális háló lyukas rendszerét. Foltozó tevékenységük nélkülözhetetlen.

Ördögi kör, hiszen a láthatóság, vagyis a marketing az egyik legerősebb bevételi forrás számukra. Azok a szervezetek, amelyek jelentősebb vagyonnal rendelkeznek, azok marketing tevékenységre az éves költségvetésükből szignifikánsabb részt tudnak elkölteni, ezáltal ők jobban a köztudat részévé válnak, így gyakrabban is kerül kitöltésre a nevük a felajánlási sorban.

Az összes, közel 2 millió rendelkezés, több mint fele, 4,5 milliárd Ft 1000 szervezetnél sűrűsödött. A maradék 4 milliárd Ft-on osztozott a további 26.000 szervezet.

Így megvizsgáltam kicsit közelebbről a kb. TOP 1000 civil ügyet. Azokat a szervezeteket, akik 1.000.000 Ft feletti SZJA hozzájárulásban részesültek, és ezeknek a szervezeteknek a társadalmi problémafelvetéseit.

Kíváncsi voltam, mire is érzékeny a magyar lélek?

A válaszhoz csoportosítottam őket, célkitűzéseik alapján. A közel 1000 szervezet 5 fő kategóriába került rendszerezésre, azon belül további alkategóriákba bontva őket. Egészségügyi, Szociális, Oktatási, Környezet- és jogvédelem, Kultúra-Vallás-Sport tevékenységet végzők a főcsoportok. 

Heteken át bogarásztam a táblázatot és a benne szereplő non profitok weboldalait, annak érdekében, hogy megértsem a tényleges célkitűzéseiket és eredményeiket. Nagyon jelentős azon szervezetek támogatottsága, amelyek közegészségügyi intézményrendszerünk támogatására jött létre. Így kialakult bennem az érzés, hogy leválasszam ettől a rendszertől független egészségügyi kérdésekkel foglalkozó szervezeteket, és külön csoportba tegyem őket. Ennek oka egyszerű.

Szeretném láttatni, adónk duplikálódását, és azt, hogy mennyire igyekszünk a rendszer hibákat állampolgárként korrigálni. Fizetünk az egészségügyi szolgáltatásért (TB), azonban belső késztetésünk van, az 1 százalékkal is rásegíteni a magyar betegségügy javítására.

Így ezen rendszertől független egészségügyi kérdésekkel foglalkozó szervezetek a Szociális kategóriába csoportosultak a gyermek- és érdekvédelemmel, illetve humanitárius munkát végző szervezetekkel együtt.

Környezet-, és jogvédelem témájában az állat és természetvédelem került. Oktatás és ismeretterjesztés az iskolarendszeren belüli, illetve kívüli oktatás, (iskolák, óvodák, felsőoktatás, nyelvoktatás) Kultúra- sport-vallás csoport szerintem magáért beszél.

Ez alapján Magyarország szociális érzékenysége a következőket mutatja:

Egészségügyi témával foglalkozó szervezetek voltak a legkapósabbak (32%). Őket követi a Környezet- és jogvédelem (27%), amelynek sarkán taposnak a Szociális témákat feszegető szervezetek (24%), és az Oktatási ügyeket támogatók (12%), a sereghajtó Kultúra- sport-vallás tevékenységet végző szervezetek előtt értek célba.

Izgalmasabb, ami az alkategóriák során került felszínre. Az egészségügy elsődleges szempont a választáskor. Az állami költségvetésből és adóinkból más módon is támogatott egészségügyi szervezetek 1,2 milliárd forintot nyertek az adóbevallással. pl. kórházak, és ezen felül 420 millió Ft-ot a mentőszolgálatok, az egészségünkkel kapcsolatos tevékenységek összesen pedig  2 milliárd Ft-nyi támogatást kaptak.

A második legerősebb hívószó, az állatvédelem. A 4,5 milliárd Ft-ból 1,1 milliárd Ft került a 165 állatvédelemmel foglalkozó szervezethez. (Következő cikkem részletesebben foglalkozik a jelenséggel.)

Szociális tématerületen 192 szervezet van a kategorizálás után. Ezen belül a mentális és fizikai betegséggel küzdőket támogató, (pl. autizmus, daganat, látássérültek, koraszülöttek, hospice, amelyek a közegészségügyi rendszertől függetlenül működnek) 633 millió Ft-ot kaptak tőlünk, és a fennmaradó 430 millió Ft-on osztoztak a gyermekek védelmét, humanitárius munkát és jog és érdekvédő munkát végzők.

Vagyis bajban lévő embertársainkat segítő szervezetek, 1,063 milliárdot kaptak összesen.

Amikor eldöntjük, hogy élünk a felajánlás jogával, még nem vagyunk könnyű helyzetben. A felajánlást olykor nehezítő tényezőkről is ejtsünk szót.

Alapítványi névhasonlóságok, avagy a zavarosban halászás

A szervezetek között lehet érdekességeket találni. Egy kis asszociációs játék?

Miután elolvastad az alábbi alapítvány nevét, társítsd mivel is foglalkozik! Mi ugrik be először?
Heim Pál Alapítvány

A kórház jutott eszedbe? Akkor most vesztettél.
Az alapítvány weboldala szerint tiszteletbeli elnöke Heim Pál, aki dédunokája a kórház névadó Heim Pálnak, azonban alapítványa fiatalok oktatásával, digitalizációval foglalkozó szervezet tatai székhellyel, ami független tevékenységét nézve a kórháztól. 4,7 millió Ft jutott nekik 1060 fő 1%-os felajánlásának köszönhetően. Nem tudom, az 1060 fő mindegyike ezt a célt kívánta-e támogatni?! Azonos hívó név, eltérő célokkal.
Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány az, amely a kórház támogatására jött létre.

Okozhat némi zavart a leukémiás gyermekekért dolgozó alapítványok megkülönböztetésében is a név adta hasonlóságok. Mutatom ezeket:

Remény a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány,

S.O.S Leukémiás Gyermekekért Alapítvány,

Leukémiás Gyermekekért Alapítvány,

Tegyünk a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány,

A Leukémiás Betegekért Alapítvány,

Magyar Daganatos Leukémiás Gyermekekért Alapítvány.

Van itt iskolákhoz tartozó alapítványi névhasonlóság is:

Kőrösi Csoma Sándor Alapítvány (Budapest, IX. kerületi általános iskola) némileg hasonló a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Közhasznú Alapítvány nevével (Dunakeszi) vagy Kőrösi Csoma Sándor Ifjúsági Klub Alapítvány (amely egy 3. kerületi gimnázium alapítványa).

Állatvédelemből néhány példa a teljesség igénye nélkül:

Noé Bárkája Állatvédelmi Alapítvány,

“NOÉ Állatvédő és Kutyamenhely” Alapítvány,

Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon Alapítvány.

Tehát a cégbejegyzésre vonatkozó szabályok is megértek a szigorításra, hiszen zavarkeltőek a hasonlóságok. A névmódosítás jogilag lehetséges lenne, de mindenki ragaszkodik az eredetihez, kockáztatva, hogy emiatt akár súlyos forintokat is veszíthet az adófelajánláskor.
Amíg ezek a rendszerszintű változások nem történnek meg, addig adózóként mi magunk is hatással lehetünk a folyamatokra, felelősségteljes döntést hozhatunk.

Kevésnek tartom egy-egy civil téma iránti elköteleződést, hiszen a fenti példák mutatják, azzal még nem biztos, hogy oda kerül az adónk 1 százaléka, ahová éppen akartuk. Látnunk kell, mi a tényleges cél, mi a munkájuk eredménye, kiknek és hol segítenek. A TrustParency jelenleg porszem a sivatagban, azonban az átláthatóságot hivatott képviselni. A mai kor technológiai lehetőségei biztosítani tudják, hogy egy non profit szervezet átlátható és nyomon követhető módon működjön. Erről még hallatok a következőkben. 

A civil szervezetek szükségessége vitathatatlan, a szociális háló hiányosságai okozta kompenzációs munkájuk megkérdőjelezhetetlen.
Azonban a rendszerszintű problémakezelés, vagy arról való gondolkodás ugyanannyira feladata a XXI. századi társadalomnak, hiszen a gondot, amit megoldani kívánnak, legtöbb esetben mi magunk okozzuk.

Amit Te tehetsz, mert IGEN, tehetsz:

Találd meg a szívügyed, a hozzátartozó etikus szervezetet és KÉRLEK, rendelkezz az adód 1 százalékáról!

Szerző:

Kalocsai Adri

Arról beszélek, amiről mások nem akarnak, vagy nem tudnak: a tabuinkról, a tabuimról, a tabuidról. Társadalmi bukásainkról, a szégyenletesnek tartott, titokként kezelt kérdésekről.