Korona után – Back to normal?


Reméltem ez a járvány tanít és újrastrukturálhat több mindent a társadalmi működésünkben  vagyis az azt alkotó egyének életében, de most nem úgy tűnik ez az a járvány vagy ez az a társadalom, ahol ez létrejön. 
Két hónap bezártság adott-e annyi belső munkát, hogy ne ketrecünkből kiszabaduló vadállatként éljük meg a friss levegő ízlelését és  a rohanást a vadonba? 


Kérlek félre ne értsd vagy magyarázd, nem arról van itt szó, hogy gond lenne a tolongó sor fagyizónál, újra ovibajárás, a közösségi élet, vagy a sugarat hányó bulizós magyar a budapesti Király utcában. Ez bőven túlmutat ezen a kérdésen.

Arról lamentálok épp, hogy volt-e tanulsága, vagyis inkább látjuk-e a magunk életére vonatkoztatott tanítást? Vagy esetleg ismét vállatvonva ráfogjuk világunk jelenét, hibáit, alakulását a nagyhatalmi érdekre, az arctalan hatalmakra, a pénz-hatalom örök duettjére, vagy akár a természet rendjére? Vírusok voltak-lesznek, jönnek-mennek elve alapján.
Szerintem szükséges a járványt az egy-egy ember szintjén nézni pl. munkával, iskolával, pénzzel, barátsággal, házassággal, önmagunkkal stb. kapcsolatos változásait.


Néhány példa:
Megéljük-e

–  a munka megtartásának pillanatnyi örömét, akik nem veszítettük el az állásunkat, vállakozásainkat?-  az egészség és annak megőrzésének örömét-  a csend és hang általunk választott jelenét?


Gondolunk-e

– az anyagi helyzet és a pénz beosztásának újrahúzására? 

– az utazáshoz való viszony megváltozásárara, a hazai turizmushoz való viszonyra?

– a fogyasztói kultúránkra, a ruha és élelmiszer vásárlási szokásainkra, azok szükségességére és szükségtelenségére?


Látjuk-e

a környezetszennyezéshez való viszonyunkat, milyen eredményt hozott az emberiség ajtó mögött maradása a levegő tisztaságában, a fogyasztási preferenciák termelési csökkenéseiben?

– mások nehézségeit és akár sajátunk közötti hasonlóságokat, 

– a barátságainkat, kapcsolatainkat, családunkat, melyek lecsupaszítva manírok nélkül mutatták meg magukat az elmúlt hónapokban?


Akarjuk-e mindezt látni, megélni és ezzel újrakezdeni? Akarunk-e döntést hozni, hogy nem térünk vissza teljesen az előző életmódhoz, élethez, hanem alakítunk rajta? Akarunk-e merni változtatni magunkon, fejben, lélekben, környezetben?
Én mindenképp. Tanítás érkezett, megnézem mit értettem most meg belőle, a magam életét tekintve. Van irány, amiben megerősített, s van mire felhívta a figyelmemet, a látóterembe hozta .

Kép: Banksy – street artist

Szerző:

Kalocsai Adri

Arról beszélek, amiről mások nem akarnak, vagy nem tudnak: a tabuinkról, a tabuimról, a tabuidról. Társadalmi bukásainkról, a szégyenletesnek tartott, titokként kezelt kérdésekről.

Leave a Reply